Szervizbe? Az órát? Mi szükség van erre?

A karóra évszázadok óta segíti a mindennapjainkat. Mutatja az időt, megmondja, hányadika van és egy kicsit kifejezi az egyéniségedet is. Az eltelt évek alatt sok új technológia jelent meg, quartz szerkezet, GPS hely- és idő meghatározás, automata felhúzás, öröknaptár, amit évtizedekig nem kell utána állítani, kronográf, digitális kijelzés és még ki tudja, mi minden. Egy valami azonban nem változott: az óra egy miniatűr gépezet, amit a karodra szíjazott kis tokban hordasz magaddal egész álló nap.

Képzeld el ezt a kis gépet, milyen finom kis alkatrészekből kell (nem ritkán egy mikroszkóp alatt) összeállítani, és milyen fontos neki, hogy minden alkatrésze tökéletesen, tisztán és olajozottan tudjon működni.

Na ennek az egyik legnagyobb ellensége: a víz.

A legkisebb nedvesség (pára, beázás) is azonnal korrodálni kezdi a szerkezetet, rozsdát ültet mindenhova, és szépen lassan megállnak a fogaskerekek, elfáradnak a rugók, és megáll az idő… Ezt biztosan nem akarod Te sem, így mielőtt megkezdődik a strandszezon, érdemes szánni rá egy órát, és elvinni az órád a szervizbe, ahol leellenőrzik, és ha kell, helyre is állítják az órád tömítettségét.

Egy szakszerű folyamat, gépek és tudás

A legfontosabb feladat a nyári felkészítés során az óra tömítettségi vizsgálata, vagyis hétköznapi nevén a nyomáspróba. Egy felkészült szervizben ehhez több gépre is szükség van, és érteni is kell az órás mesternek, mit is mutat a műszer.

A tisztítás

A folyamat nem bonyolult, de fontos első lépése a tok alapos tisztítása nyitás előtt. Nem is gondolnád, hogy az egyébként tisztának látszó, csillogó óra mennyi koszt képes a rejtett helyeken összegyűjteni. Por, izzadtság, nedvesség mind megül többek között a hátlap körül is, és egy óvatlan, tisztítás nélkül kinyitott tokba bele is hullhat rögtön a kosz, ami azonnal a szerkezetben landol. A felkészült órás ezt megelőzi, egy kis fogkefére hasonlító kefével tisztítja meg az órád, mielőtt kinyitná.

 

Seiko szervíz

 

Tömítések ellenőrzése

A tömítések jellemzően gumiból készülnek (néhány kivételtől eltekintve, például az üvegeknél előfordul műanyag tömítés is), speciálisan az óra formájához és az igénybevételéhez kialakítva. A profiljuk lehet  több féle, éppen ezért mindig figyelni kell rá, hogy az adott órába a megfelelő tömítés kerüljön, amikor cserélni kell.

Mert a tömítéseket bizony ajánlott három évente cserélni egy hétköznapi óránál is, amit érhet víz. Speciális esetekben, a kifejezetten vízi használatra hordott órákat (például egy búvárórát) évente kell ellenőriztetni és cserélni a tömítéseket, hiszen a víz alatt akár egy élet is múlhat a jól működő szerkezeten.

Te tudod, hány helyen van tömítés az órádban? Egy egyszerű modellnél is kell három, hogy a vízállóság megfelelő legyen: a menetes hátlap alatt, a koronánál és az üvegnél is találsz egyet-egyet.

 

óra üveg és korona tömítései

 

A komplikáltabb típusoknál ez a szám csak nagyobb lehet, egy kronográf modellnél a nyomógomboknál is szükség van tömítésekre, illetve egyes speciális óránál dupla tömítések biztosítják az extrém vízállóságot. Ahol már komolyan vehető a víz alatti használat, ott ezen túl további megoldásokra is szükség van, ilyen például a koronazár, illetve menetzár a nyomógombos modelleken.

 

Koronazár tömítések fajtái

 

Tömítés rendben, jöhet a nyomáspróba

Jöhet, de mi szükség van rá, ha már a tömítéseket ellenőriztük, és cseréltük is? A kérdés jogos, de van még egy pont, ahol víz juthat az órádba: a tok. A tok lehet sérült, lehet anyaghibás, vagy akár deformálódhatott, így mindenképpen muszáj műszerrel is ellenőrizni, hogy az új vagy sértetlen tömítésekkel már tökéletes lett-e a tömítettsége.

Műszer alapvetően két féle lehet, az egyszerűbb vizsgálatot egy száraz készülékkel mérik, ez jellemzően 10 bar nyomást képes maximálisan előállítani, és mechanikusan méri a tok tömítettségét. Egy apró tű figyeli nyomás alatt a tok méretváltozását, mivel az 1 bar nyomás, ami alapesetben egy órában van, tömítetlenség esetén elkezd lassan kiegyenlítődni a gép által előállított nagy nyomással, így az érzékeny műszer már ezredmilliméteres változásból is meg tudja állapítani, ha nincs minden rendben.

 


 

A vizes nyomáspróba – erre is szükség lehet

Ha még sincs minden rendben, és a száraz műszer tömítetlenséget jelzett, jöhet a következő lépés, a vizes próba. Ez gyakorlatilag vizuálisan meg fogja mutatni, hol a hiba, hol ereszt a tok, majd jöhet a javítás. A próba folyamata hasonlít a száraz műszerrel végzettre, de van egy komoly különbség, itt sajnos a szerkezetet ki kell emelni a tokból, mielőtt vízbe kerülne, hiszen a teszt célja is éppen az, hogy ne érhesse víz.

A szerkezet nélküli tokot ezután visszazárják, majd irány a víz és a nyomás, itt már a 10 bar feletti érték sem ritka. A vizes nyomáspróba meg fogja mutatni. pontosan hol a gond, és utána már javítható a hiba, helyreáll a rend, viheted az órát a vízbe.

Frissen nyomáspróbázott óra, mégis beázik – hogy is van ez?

A méréseknek van egy nagyon fontos közös tulajdonsága, mégpedig az, hogy a tömítettséget a mérés pillanatában garantálhatja. Nem tudja biztosítani az emberi mulasztást, a hibát és egy esetleges „balesetet”, aminek a következménye a víz az órán belül.

Ha véletlenül kihúzódik a korona, mielőtt vízbe mész, máris kész a baj. Ha a kronográf óráddal mérnéd a Balatonban, meddig bírja a srácod a víz alatt, a gomb benyomásával gyakorlatilag Te fogod a vizet az órádba préselni – ne tedd. De szintén nem jó ötlet a 30 és 50m vízállósággal jelölt órákban fejest ugrani, itt is garantált a beázás.

Vízállósági jelölések – tegyük rendbe, mit is jelentenek

A vízállósági jelöléseket nem a gyártók osztják ki a saját ötleteik alapján, szerencsére ezt is szabványok írják nagyon pontosan le, így egyszerűen össze lehet hasonlítani a különböző gyártmányokat ebből a szempontból is.

A hétköznapi használatra szánt órákat az ISO2281, míg a búvárórákat az ISO6425 szabványok alapján minősítik, ez utóbbiba tartoznak például a „Diver’s 200m” jelölésű búvárok, mint például a „Teknőc” becenevű SEIKO SRP775/777 típusok. A jelöléseknél egy dolgot nagyon fontos megjegyezni: az órákra írt 30m vagy 50m jelölés nem jelenti azt, hogy ezekben bátran merülhetünk ilyen mélységekbe a nyaralás során.

Ezek a szabvány szerinti maximális értékek, amiket az óra teljesíteni tud, de csak statikus nyomás emelkedés esetén. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár a medence csak 2-3 méter mély, de amikor fejest ugrunk bele, az órát hirtelen akkora dinamikus terhelés érheti, amit a tömítések nem tudnak elhárítani, és víz juthat a szerkezetbe. Ugyanez igaz lehet még egy egyszerű zuhanyozásnál is, ahol a vízsugár nyomása jóval nagyobb, mint egy 30m vízállósági mérés 3 bar állandó terhelése. A fizikaóra után jöjjenek az átlagos, mindennap viselhető órák jelölései és a jelentésük a gyakorlatban.

Water Resistant

Minimális vízállóság, ha lehet kerüljük nagy ívben vele a vizet.

Water Resistant 30M | Water Resistant 3BAR | Water Resistant 3ATM

Alacsony szintű vízállóság, a gyakorlatban a kézmosásnál ráfröccsenő vizet és egy kisebb esőt bírni fog, de úszni nem lehet benne.

Water Resistant 50M | Water Resistant 5BAR | Water Resistant 5ATM

Alapszintű vízállóság, a vízbe nem szánt elegánsabb óráknak biztosít egy hétköznapi helyzetekben elégséges védelmet, de a dinamikus terhelésnek nem tud ellenállni.

Water Resistant 100M | Water Resistant 10BAR | Water Resistant 10ATM

Közepes szintű víz elleni védelem, itt kezdődik a nyári fürdőzéshez már (korlátozottan) használható óra.

Water Resistant 200M | Water Resistant 20BAR | Water Resistant 20ATM

Ezek már az igazi nyári vízbe való órák. Alkalmasak vízi sportokhoz is, persze mindig be kell tartani itt is az alapvető szabályokat: koronazárat ellenőrizni, gombokat nem nyomkodni, ha vízbe megyünk!

Ha ezeket figyelembe vesszük az óraválasztásnál, és szánunk a kedvenc óránkra is nyaralás előtt egy órát, hogy egy szakember megvizsgálja, sokáig távol tarthatjuk a mechanikus és elektronikus órák közös nagy ellenségét: a vizet.

Azonban azt is tudni kell, hogy a gyártók igyekeznek mindig túlbiztosítani az óráikat, és ezek sokszor jóval nagyobb terhelést is képesek elviselni, mint amit a szabvány előír nekik.

A legjobb példa erre a Seiko kísérlete a Marinemaster Professional 1000m quartz és automata szerkezetes óráival, melyeket több, mint 3000 méteres mélységbe eresztettek le a tengerbe. Az eredmények önmagukért beszélnek, nézd meg a videót, érdemes: