A rugót már felhúztuk, most mi következik?

A sorozat első részében megtudhattad, hogyan segíti a Magic Lever, a Varázskar a mozgási energiáddal felhúzni az automata szerkezetet úgy, hogy ne vesszen el a tárolható energia fele. A második részben bemutattuk, miért segített sokat ennek az energiának a tárolásában a SPRON rugó, hogyan képes hosszabban és egyenletesebben leadni a szerkezetnek azt.

Most a harmadik részben már fel van húzva a rugó, így csak az van hátra, hogy elinduljon végre a szerkezet. El is indul, ha minden úgy történt, ahogy eddig olvastad, de hogyan lesz egy rugó által meghajtott fogaskerék mozgásából pontosan (sőt minél pontosabban) 60 másodperc alatt egy perc, és 60 perc alatt egy óra?

Seiko Diashock

Gátkerék, billegő – induljon a mutató

A kerékrendszeren (vagyis az egymásba kapcsolódó fogaskerekeken), pontosabban a kerékrendszer fogaskerekeinek tengelyein vannak az óramutatók rögzítve. A különböző mutatók más-más méretű és így más-más sebességgel forgó fogaskerekekre költöztek, ez teszi lehetővé a másodperc, perc és óramutatók sebességének különbségét.

Ha egyszerűbben szeretnénk megfogalmazni (és miért ne legyen érthetőbb), egy hagyományos óra mutatói háromféle sebességgel mozognak. Az óramutató (kismutató) 12 óránként egyszer fordul körbe, a percmutató (nagymutató) óránként egyszer, míg a másodpercmutató óránként 60 alkalommal jár körbe!

Hogyan érjük akkor el, hogy mindegyik pontosan mutassa a rá szabott időt? A rugó energiája a gátkerékre érkezik, ez egy jellegzetes nagy méretű, ritkán fogazott kerék. Ez átadja a horgonyvillán keresztül a mozgását a billegő tengelyét hajtó keréknek. Érdekesség, hogy a nemrég megismert Magic Lever, vagyis Varázskar működése sokban hasonlít  a horgonyvilláéhoz. Itt ugyan nem a kétirányú mozgás hasznosítása a feladata, hanem az oda-vissza billegő mozgás létrehozása (innen a billegő neve is), de a működési elvük rokon.

seiko Diashock

Diashock ütésbiztosítás (fotó: werkmania.hu)

A mechanikus óra szíve nagyobb védelmet érdemel

A billegő a legérzékenyebb alkatrésze a mechanikus óraszerkezeteknek. A szerkezet többi eleméhez képest is, és a hétköznapi mértékeinkhez képest is egyaránt finom, miniatűr darabok ezek.

A 0,07-0,08 milliméteres vastagságú anyagból készülő billegőre nagyon kell vigyázni, hiszen ennek a feladata a folyamatos és szabályozott oda-vissza irányú mozgásával féken tartani az elszaladó másodperceket, perceket, vagyis pontosan mérni az időt…

Hogy milyen veszélyek leselkedhetnek egy ilyen alkatrészre?

Számtalan, a folyamatos nagy sebességű forgásból eredő kopástól a durva mechanikus behatásokból eredő sérülésekig, akár törésig bármi. A nagy sebesség nem túlzás, hiszen egy ilyen kis alkatrész óránként megtesz egy átlagos szerkezetben 21.600 féllengést, egy felsőbb kategóriájú (pl. Seiko Hi-Beat) szerkezetben 28.800 féllengést is, más mértékegységekben számolva 3Hz vagy 4Hz is lehet az oszcillációja.

 

• • •

Tudtad? A billegő (és ezáltal általában az óraszerkezetek) lengésszáma helyesen és valójában is nem lengéseket, hanem féllengéseket mér. Ez abból ered, hogy az oda-vissza irányú mozgás nem tesz meg egy teljes fordulatot, csak általánosságban 2-300 fok körüli elfordulásokat. A köznyelvben a lengésszám terjedt el, ami valójában nem probléma, de legalább Te már tudod, ez pontosan mit is jelent. 

 • • •

 

A védelem neve – DIASHOCK

Nem figyeltél, vagy csak egyszerűen baleset ért, és megtörtént a baj: az órád keményen odaütődött valaminek, legrosszabb esetben leesett. Mi történik ilyenkor?

Az óra tokját ért ütést továbbítja a szerkezetnek, így valamennyi alkatrészt egy sokkszerű hatás ér, ami több G gyorsulásnak felelhet meg (csak összehasonlításképp: egy utcai autó 0,3 G-vel, egy Forma-1 autó 1-1,5 G-vel hat rád gyorsításkor, ennek a többszörösét kapja a szerkezet egy pillanat alatt). Ezt leginkább a billegő tengelye (szaknyelvben: „csap”-ja) szenvedi meg, mint a legfinomabb és ezáltal a leggyengébb alkatrész.

Jobb esetben kiugorhat a helyéről, de egy nagyobb ütés könnyen végződhet töréssel is. Azaz végződhetett 1958-ig, amikor a SEIKO kifejlesztett a saját DIASHOCK ütésbiztosítás rendszerét, amely (nem elírás) 15.000 G lökésállóságot képes biztosítani!

Hogyan működik a DIASHOCK ütésbiztosítás?

A működési elve valójában egyszerű: egy rugó van helyezve a tengely súrlódását csökkentő kő és a szerkezet közé. A csapágyazásért felelős kő így képes valamennyit mozdulni egy esetleges ütéstől anélkül, hogy azonnal eltörne a tengely. Így folyamatosan tudja biztosítani a megfelelő lengési tartományt a szerkezetnek, vagyis végső soron befolyásolja az óra pontosságát is.

Seiko Diashock

Diashock ütésbiztosítás (fotó: werkmania.hu)

A SEIKO PRESAGE része a DIASHOCK is

A Presage sorozat az egyik legőszintébb tisztelgés a tradicionális órakészítés előtt. Akár a Seiko első karórájának számlapja ihlette darabokra gondolunk, akár a Trimatic fejlesztéseinek mai napig tartó folyamatos használatára a Presage mechanikus szerkezeteiben, minden darab tökéletes mechanikus mestermű.

A SEIKO PRESAGE SPB043J1 darabja a hétköznapok minőségi klasszikusa, fém szíja és fekete számlapja tökéletesen kiegészít egy casual viseletet. 6R27 szerkezetének köszönhetően el van látva járástartalék mutatóval is, így egy pillantással ellenőrizheted, mennyi van még vissza a 40 órás járástartalékából. 40,5 mm átmérője kényelmes viselet, a menetes üveg hátlapon keresztül pedig bármikor beleshetsz a Trimatic világába…

 Presage SPB043J1

SEIKO PRESAGE SPB043J1 mechanikus automata karóra

 

A SEIKO TRIMATIC SOROZAT RÉSZEIT ITT OLVASHATOD EL:

A Trimatic sztori 1. – A Seiko „Varázskar”

A Trimatic sztori 2. – Spron, a tökéletes rugó?

A Trimatic sztori 3. – Diashock, avagy fő a nyugalom