TOVÁBBI CIKKEK
2018. 08. 08.
Egy óragyártó (és bármilyen más gyár) csak akkor fejlődik, ha fejleszt. Ha nem így tesz, csak mások fejlesztéseit használja a saját modelljeiben, akkor mindig csak egy lépéssel a „nagyok” után megy majd.
Ezt ismerhette fel a SEIKO, amikor 1956-ra eljutott odáig, hogy a mechanikus szerkezetek egyik nagy problémájára saját fejlesztésű megoldást talált.
Az órák egyik nagy ellensége az ütődés, rázkódás, vagyis a sokkszerű mechanikai hatás. Ez a legkönnyebben akkor ér egy szerkezetet, ha az óra például leesik. Ilyenkor a szerkezet finomabb alkatrészei, mint például a billegő tengelyének szó szerint hajszál vékonyságú csapjai azonnal törtek a régebbi órákban.
A SEIKO mérnökei egy ötletes megoldással álltak elő, ez volt a Diashock nevű fejlesztésük, mely egy komolyabb ütésbiztosítás volt (itt írtunk részletesebben róla, olvasd el, érdemes). Itt persze nem álltak meg, a mai napig érkeznek az újabb és újabb ötletek, de a forradalmi újdonságok ideje az ötvenes évek végén kezdődött.
Egy másik nagy ötlet, az automata szerkezetek felhúzásának hatékonyságát megduplázó Magic Lever, vagyis a Varázskar is ebből az időből származik, ezt a megoldást is átvették más gyártók aztán.
Az első ilyen megoldással működő automata karóra, a Seiko Gyro Marvel 1959-ben jelent meg, és a Varázskar sikere töretlen a mai napig, egy egyszerű, mégis igen hatékony megoldás lett.
Japán középső részén, a Nagano prefektúra magas hegyei között a Seiko legképzettebb és leggyakorlottabb szakemberiből egy kis csapat állt össze, hogy elkészítsék a legpontosabb, legmegbízhatóbb és legtartósabb órát, amire csak képesek lesznek.
Ez lett a Grand Seiko márka, melynek történetét szintén egy külön sorozatban olvashatod, annyira nagy jelentőségű volt a gyár életében, és a mai napig is az.
A gyár nagy lehetőséget kapott, amikor felkérték az 1964-es tokiói olimpia hivatalos időmérőjének. Bár több év volt a felkészülésre, elsőre mégis úgy látszott, lehetetlen lesz a szükséges fejlesztéseket elvégezni. De a japán mérnök előtt lehetetlen már akkor sem volt, így időben elkészült (és természetesen át is esett a kötelező teszteken) az 1278 darab időmérő, melyekkel akkoriban mértek még manuálisan a versenyeken.
A Seiko történetét feldolgozó sorozatunk hamarosan folytatódik majd, az egyik legérdekesebb és talán a legnépszerűbb témával. A következő fejezetben elérkezünk a búvárórák megjelenéséhez, melyben a SEIKO azóta is az elsők között jár.
A sorozat eddig megjelent részeit itt megtalálod:
A Seiko örökség 1 – korai évek
A Seiko örökség 2 – A Seiko megszületik